loader image

A kültéri parkolóhely-foglaltság monitorozásának különböző módjai: kamera-alapú vs. szenzor-alapú okos parkolás

Share on facebook
Share on linkedin
Share on twitter
Share on email

Okos parkolás rendszerek az élhetőbb városokért

A nagyvárosokban közlekedő gépjárművek egyre növekvő száma és a parkolóhelyek szűkössége olyan problémákhoz vezetnek, mint a forgalmi torlódások, környezetszennyezés és az idegeskedő, elégedetlen autósok. Ezek a tényezők csúcsidőben különösen fokozódhatnak, hiszen ekkor a legnagyobb a forgalom, és szinte lehetetlen üres parkolóhelyet találni. Ez a 21. század egyik városi krízise, amelynek megoldása érdekében számos technológiai innováció született.

Ezen innovációk egyik kulcsfontosságú elemét az okos parkolási rendszerek képezik, amelyek a különböző járműérzékelő technológiák által gyűjtött valós idejű adatok elemzésén és feldolgozásán alapulnak. Az ilyen rendszerek kiépítésével csökkenthető a parkolással töltött idő és a károsanyag kibocsátás, emellett a parkolásüzemeltetők is értékes információkkal gazdagodhatnak a parkolási adatok elemzésével.

Egy jól működő okos parkolási rendszer kulcsa tehát a minél pontosabb és megbízhatóbb valós idejű adatgyűjtés. Célunk, hogy bemutassuk, hogy napjainkban melyek a legfejlettebb eszközök, amelyek képesek erre. Szabadtéri parkolást tekintve jelenleg két technológia áll rendelkezésre: a kamerák és az útburkolatba süllyesztett okos parkolószenzorok. Mindkét megoldásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, a megfelelő okos parkolási rendszer kiválasztása a konkrét projektigényektől függ.

A kamerás okos parkolási megoldások előnyei és hátrányai

A kamerás okos parkolási megoldásoknak összesen kétféle típusa létezik, amelyek az adatok feldolgozásának módjában különböznek egymástól:

  1. Foglaltsági adatok kiértékelése a helyszínen. A helyszínen kerül kiértékelésre a felvétel, vagyis a központi rendszer már csak a szabad/foglalt jelzéseket kapja meg a kamerától.
  2. Foglaltsági adatok központi kiértékelése. A kamera csak felvételt készít és a valós idejű stream egy központi szerveren kerül kiértékelésre.

A kamerás megoldás előnyei közé tartozik, hogy sok parkolóhely monitorozható egyszerre, így elsőre hatékony megoldásnak tűnhet. Ehhez azonban a kamerákat magasan kell elhelyezni, hogy kellően nagy területet tudjanak monitorozni, ami sok esetben – főleg városi környezetben, utcai parkolóhelyek esetében – nem kivitelezhető. Emiatt a kamerák gyakran nem tudják kellő pontossággal megállapítani a parkolóhelyek foglaltsági állapotát, hiszen egy nagyobb méretű parkoló gépjármű, például egy kisteherautó, egyszerre több parkolóhelyet is kitakarhat. További nehézséget okozhat, hogy az utcák nem mindig egyenesek, ami új kamerák kihelyezését teszik szükségessé, arról nem is beszélve, hogy egy-egy fa az utcán szintén negatívan hathat a kamera látóterére.

A kamerákat a különböző környezeti körülmények is kihívások elé állítják: a nem megfelelő fényviszonyok, a sűrű esőzés vagy havazás, és a lencsék bekoszosodása is befolyásolhatják az érzékelés pontosságát.

A kamera-alapú parkolási megoldások telepítése sem teljesen zökkenőmentes. Ilyen téren is jellemzően két különböző kivitelezési mód különböztethető meg. Az egyik az új kamerák kihelyezése, melyek kifejezetten a parkolóhelyek foglaltságának monitorozását látják el, a másik pedig a már meglévő – általában térfigyelő céllal telepített – kamerák használata. A új kamerák kihelyezése kapcsán az áramellátás biztosítása okozhat problémát, ami elsőre könnyen áthidalhatónak tűnhet, ám városi környezetben sokszor mégis nehézkes lehet, hiszen Budapesten például az épületek, lámpaoszlopok és egyéb lehetséges áramforrásként szolgáló térelemek különféle tulajdonosi érdekkörökbe tartoznak, ami számos bürokratikus csapdát rejt magában.

Meglévő kamerák parkolóhely-foglaltság megállapításának céljából történő használata  abban az esetben lehet megoldás, ha a térfigyelő kamerák elhelyezkedése megfelel parkolóhely-monitorozás céljára is, de lássuk be, hogy ez jellemzően kevés esetben fordul elő. Amennyiben ez a helyzet mégis fennáll, értelemszerűen az áramellátás biztosítása nem jelent problémát.  Amennyiben városi környezetben – akár meglévő, akár új kamerák kihelyezésével kerül kivitelezésre a parkolóhely-monitorozás – sikerül költséghatékony módon, kamerák segítségével kiépíteni a rendszert, úgy a megoldás – a szenzoros megoldással szemben – képes lehet a járművek kategorizálására. Így például jármű-típusonként külön statisztikai kimutatás készíthető. Emellett a kamerás megoldások jellemzően rendszámleolvasó móddal is kiegészíthetők, illetve további előnyt jelenthet a mágneses érzékelővel ellátott szenzorokkal szemben, hogy olyan tárgyakat is képesek lehetnek azonosítani, amelyek elfoglalják ugyan a parkolóhelyet, de a szenzorok által valamiért nem érzékelhetők.

Mikor ajánljuk? 

A kamerák jellemzően ott tudnak jó megoldásként szolgálni, ahol egy nagy egybefüggő – akár éjszaka is kivilágított – parkolóterületet kell megfigyelni és a kamerák tetszőleges pontokon és magasságban telepíthetők. Ilyen helyek például szupermarketek és plázák vagy épp repülőterek parkolói, de akár a néhol városi környezeteben elhelyezett P+R parkolók is.

Az okos parkolószenzorok előnyei és hátrányai

Napjainkban az okos parkolószenzorok számítanak a leguniverzálisabb megoldásnak, amellyel a lehető legpontosabban és hatékonyan lehet mérni a parkolóhelyek foglaltsági állapotát. Az alapvető eltérést a különböző okos parkolószenzorok között az érzékelési mechanizmus adja:

  1. Magnetométer-alapú érzékelés. A szenzorok folyamatosan monitorozzák a mágneses teret, melynek segítségével érzékelik azt a változást, amit például egy gépjármű ki- vagy beparkolása általi mágneses tértorzulás okoz. A mért értékeket ezután – jellemzően – egy központi szenzormenedzsment rendszer felé továbbítják, ahol egy algoritmus kiértékeli a kapott adatokat és meghatározza, hogy az adott parkolóhely éppen foglalt vagy szabad. A magnetométeres technológia jól alkalmazható bármilyen időjárási körülmények között, de érzékeny az elektromágneses zavarásra, így például nagyteljesítményű tápvezetékek környezetében problémás lehet az alkalmazása.
  2. Radar-alapú érzékelés. A szenzorok elektromágneses hullámokat bocsátanak ki és ezek a hullámok tükröződnek vissza a beparkolt gépjárművekről. A radaros technológiára kevésbé vannak hatással az időjárás viszontagságai, valamint a szennyeződésekkel szemben is ellenállóbb, így alkalmas a szabadtéri használatra.
  3. Infra-alapú érzékelés. Ezek a szenzorok jellemzően egy LED fényvetőből és egy fotocellából állnak, amely a tárgyakról – jelen esetben a parkoló autókról – visszavert fényt mérik, azonban ez a módszer a kültéri használattal járó környezeti hatások (például por) befolyásoló tényezői miatt kevésbé elterjedt a parkolóhelyek foglaltságának monitorozásához.
  4. Ultrahang-alapú érzékelés. A szenzorok ultrahangot bocsátanak ki és ezen hanghullámok visszaverődését mérik. Ezt a megoldást főként zárt parkolókban alkalmazzák a mennyezetre rögzítve, de elvétve közterületi parkolószenzorok esetében is előforduló detektációs mód, ami a radaros technológiához hasonlít leginkább, de jellemzően kissé kevésbé pontos.

Az egyes érzékelési módoknak mind megvannak a saját előnyei és hátrányai. Az eddigi tapasztalatok alapján közterületi, vagyis szabadtéri parkolók foglaltságának monitorozása esetében egyik detektációs mechanizmus sem elegendő önmagában, hisz mindnek van olyan hátránya, ami közterületek esetén különösen képes torzítani az adott érzékelési mód hatékonyságát. Ezért, annak érdekében, hogy egy okos parkolószenzor minél megbízhatóbban és pontosabban, de ugyanakkor energiahatékony módon működhessen, érdemes egyszerre több, általában kettő érzékelési mechanizmust kombinálni.

Az egyféle detektációs mechanizmussal rendelkező okos parkolószenzorok jellemzően 95-98% körüli, míg a kettős érzékeléssel működő szenzorok általában 98-99%-os megbízhatósággal képesek meghatározni egy adott parkolóhely foglaltságát.

A parkolószenzorok parkolóhelyenként való telepítésének köszönhetően utcai körülmények között – a kamera-alapú megoldáshoz képest – jellemzően pontosabban tudják érzékelni a parkoló járműveket, hiszen ebben az esetben nem kell olyan zavaró külső tényezők kiküszöbölésével foglalkozni, mint a kameraképet kitakaró tereptárgyak, vagy épp nagyobb járművek. A szenzoros megoldások további előnyei közé tartozik, hogy üzemeltetésükhöz nincs szükség külső áramforrásra, a hosszú, átlagosan 5 évet meghaladó élettartam így is biztosított a NB-IoT kommunikációnak és az energiahatékony kialakításnak köszönhetően.

A megoldás méretgazdaságosság szempontjából elsőre talán kevésbé előnyösnek tűnhet, mint a kamerás technológia, hiszen minden egyes parkolóhelyre szenzort kell telepíteni egy ilyesfajta okos parkolórendszer kiépítéséhez, cserébe viszont sokkal magasabb megbízhatósággal működik. Egyedül az okozhat problémát, ha egy rosszul beparkolt autó egyszerre két helyet is elfoglal, ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy nem érzékeli a szenzor, hogy mindkét hely foglalt. Emellett olykor problémát jelenthet, ha az adott országban/városban nincs kiterjedt NB-IoT lefedettség, azonban szerencsére a technológia terjedésével ez a veszély mára gyakorlatilag minimálisnak tekinthető.

A Smart Lynx kettős érzékeléssel ellátott szenzorai a mérést magnetométerrel és radarral végzik, így hasznosítva mind a radaros, mind a mágneses technológia előnyeit. Ha az elsődleges mágneses mérés során a szenzor szignifikáns változást mér, a radar-detektor másodlagos mérést végez, hogy megállapítsa az adott parkolóhely foglaltsági állapotát. A kettős érzékelésű szenzorok önmagukban, 99% feletti megbízhatósággal képesek eldönteni, hogy egy adott hely foglalt, vagy szabad, így működésükhöz nincs szükség központi szenzormenedzsment rendszerre.

Mikor ajánljuk? 

Mint azt már említettük, az okos parkolószenzor az egyik leguniverzálisabb megoldás, így szabadtéri parkolás esetén bármely környezetben képes a hatékony és pontos működésre, legyen szó átlagos városi környezetről, vagy akár egy az időjárásnak jobban kitett trópusi helyről.

Cikkünk összegzéseként az alábbi ábrán áttekinthetőek a két megoldás fő előnyei és hátrányai, összességében elmondható, hogy az okos parkolószenzorok előnyei meghaladják a hátrányokat:

A kamera-alapú és a szenzor alapú okos parkolás megoldások összehasonlítása

Remélhetőleg cikkünk segített jobban megérteni a különböző parkolási rendszerek alapjául szolgáló technológiákat, és sikerült minél átfogóbb betekintést nyújtani a kültéri parkolóhely-foglaltság monitorozás egyes eszközeinek előnyeiről és hátrányairól. Ha még jobban el szeretnél mélyülni a témában, látogasd meg okos parkolószenzorunk aloldalát, vagy vedd fel velünk a kapcsolatot.

Érdekel okos Város megoldásunk?

Legfrissebb posztjaink