Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének 70%-a városokban fog élni, vagyis hetente átlagosan 1,5 millió ember költözik urbánus területekre világszerte. Ez egyszerre kihívás és lehetőség a városok számára, hiszen ekkora növekedést nem lehet másként kezelni, mint technológiai fejlesztésekkel. Az élhető városi jövőt az okos város megoldások biztosítják, hiszen segítségükkel egy korszerű, de mindenekelőtt emberközpontú működés alakítható ki, amelyből minden egyes érintett profitál. Blogposztunk célja bemutatni az okos városok koncepciójának elméleti hátterét, majd egy gyakorlati példán keresztül megvizsgálni, milyen konkrét előnyökkel járnak az okos város – és azon belül is az okos mobilitás – projektek.
Okos város fogalma és koncepciója
Ha meghalljuk az okos város szót, talán sokunknak egy high-tech városkép jut az eszünkbe, ahol digitális technológiák egyszerűsítik a városlakók hétköznapjait. Ezzel az asszociációval nem is járunk olyan messze a megoldástól, azzal a különbséggel, hogy egy okos város küllemében nem igazán tér el egy normál várostól, az eltérés inkább a város működésében keresendő. Az okos város, avagy smart city fogalmát tekintve egy olyan település, amely innovatív információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítségével folyamatosan fejleszti a városi környezetet, infrastruktúrát, a gazdasági hatékonyságot és a nyújtott szolgáltatások minőségét. Mindezt fenntartható módon és a lakosság aktív bevonásával teszi.
Okos városnak lenni tulajdonképpen egy véget nem érő folyamat, amely állandó fejlesztést igényel, adaptálva a digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket. A sikeres okos város stratégia érdekében kiemelkedően fontos, hogy figyelembe vegyük az összes érintett, de különösen a lakosság igényeit.
Okos város alrendszerek
Mint azt a fentiekben láthattuk, az „okos” kifejezés magában foglalja a technológiát mint eszközt, ám egy megfelelően kialakított okos város stratégia messze nem csak a technológiai megoldásokra korlátozódik.
A szakirodalom szerint az önkormányzatoknak hat kulcsfontosságú stratégiai területen kell előrelépniük az okos várossá válás érdekében: okos kormányzás, okos közlekedés, okos környezet, okos gazdaság, okos életkörülmények és okos emberek. Ezek az úgynevezett okos város alrendszerek, amelyek segítségével mérhető a városok fejlettségi állapota és a fejlesztések hatásai. Az alrendszereken belül további alkategóriák alakíthatók ki a város konkrét kihívásainak kezelésére és a fejlesztési lehetőségek megragadására. Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, röviden bemutatjuk mindegyik alrendszer lényegét, különös fókusszal az okos közlekedésen.
Okos kormányzás
A kormányzat és az összes érintett – polgárok, vállalkozások és a civil szervezetek – közötti kapcsolatok és kölcsönhatások erősítését jelenti egy településen belül. Fontos, hogy a döntési folyamat nyílt, átlátható és részvételen alapuló legyen. Emellett az információs és kommunikációs technológiákon alapuló döntéstámogatásnak is nagy szerepe van, amelyről részletesebben egy későbbi fejezetben beszélünk.
Egy érdekes példa a Hello Lamp Post projekt, amely Utrecht városában művészeti installációkon elhelyezett QR kódok segítségével kérte ki a polgárok véleményét a lakóhelyük jövőjét érintő kérdésekkel kapcsolatban. Az összegyűjtött adatokat a politikai döntéshozók és a városfejlesztési szakemberek a terület fejlesztésére használták fel, tehát a döntési folyamat a projekten köszönhetően a polgárok bevonásával történt.
Okos környezet
Célja az energiahatékonyság és a környezetminőség javítása a városokban, mint például a levegőminőség javítását célzó intézkedések. Ide tartozik többek között az öntözőrendszerek, a hulladék, a világítás, az időjárás- és a meteorológiai állomások kezelése.
Az amerikai University of Idaho kampuszán például okos szeméttárolókat használnak, amelyek szenzorok segítségével monitorozzák a szemetesek telítettségi állapotát. A technológiának köszönhetően a hulladékgazdálkodási csapat felére csökkentette munkaidejét és üzemanyag-fogyasztását, hiszen valós adatok alapján képesek meghatározni a szemétszedés optimális útvonalát.
Okos gazdaság
Legfontosabb céljai az általános üzleti légkör javítása, a város vonzerejének növelése az induló vállalkozások és a befektetők számára, támogatva az innovatív és fenntartható gazdasági növekedést és a versenyképességet. Konkrét példákat tekintve, ide tartoznak az IKT platformok, nyílt adatok biztosítása és a városi laborok működtetése.
De hogy is néz ki ez a gyakorlatban? New York City a kis- és középvállalkozások számára például létrehozta a Business Atlas névre keresztelt platformot, amely segít a vállalkozások számára eldönteni, hogy a városon belül melyik helyszín lehet a legalkalmasabb üzletük számára. Az interaktív térképen információt kapnak a demográfiai adatokról, a jövedelemről, sőt még a gyalogosforgalomról is, ami segít a vállalkozásoknak meghatározni, hogy milyen típusú üzlet prosperálna az adott területen. Ezek mind kulcsfontosságú információk egy költséges beruházás meghozatala előtt.
Okos életkörülmények
Ide olyan folyamatok és IKT megoldások tartoznak, amelyek a városi biztonságot, az egészségügyi ellátást, a kulturális, szabadidős és közösségi tevékenységeket támogatják. Célja a polgárok életminőségének általános javítása.
Pontosan e cél érdekében indították útjára a Healthy Chicago 2.0. elnevezésű kezdeményezést, amelynek egyik érdekes projektje volt az éttermi ételmérgezések visszaszorítása és megelőzése. A városvezetés egy algoritmus segítségével nyomon követte az ételmérgezéssel kapcsolatos nyilvános Twitter-üzeneteket, így a városi élelmiszer-felügyelet célzottan tudta ellenőrizni a problémás éttermeket.
Okos emberek
Alatta olyan intézkedéseket értünk, amelyek elősegítik a munkaerő versenyképességének növekedését. Ilyen például az oktatásfejlesztés, amely előfeltétele az új technológiákon alapuló, hatékonyabb IKT fejlesztéseknek.
Egy hazai példát említve, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán található okos város mellékspecializáció, amely a jövő okos város szakembereit képzi.
Okos közlekedés
Az okos közlekedés az okos város megoldások egyik központi eleme. Magában foglal minden olyan közlekedésfejlesztési megoldást, amely az információs és kommunikációs technológiákon keresztül egy fenntarthatóbb, hatékonyabb, biztonságosabb és levegőminőséget javító városi közlekedést eredményez. Hogy még inkább a téma mélyére ássunk, pár pontban összeszedtük az okos mobilitás alrendszer fő célkitűzéseit:
- A közlekedési hálózat és a forgalomirányítási rendszerek fejlesztése.
- A közlekedésbiztonság növelése és a közlekedési balesetek számának csökkentése.
- Információnyújtás és az utazási idő minimalizálása.
- A környezeti és gazdasági fenntarthatóság biztosítása.
- Összességében egy élhetőbb városi környezet a polgárok számára.
Miután megismertük a problémakör elméleti hátterét, jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon milyen megoldások léteznek a való életben. A válaszhoz elég, ha csak körülnézünk közvetlen környezetünkben, hiszen Budapesten is találhatunk számos hasznos okos közlekedés megoldást. Gondoljunk csak a közösségi autómegosztó szolgáltatásokra, mint a ShareNow, vagy a MOL Bubi közösségi kerékpármegosztó rendszerre. Egy másik kiváló példa az utcai okos parkolás, amely szabad szemmel talán kevésbé észrevehető, mint a fent említett szolgáltatások. Hasznosságát tekintve viszont egyáltalán nem marad el tőlük.
A legtöbb autós számára nem kell bemutatni azt a stresszes helyzetet, amikor a zsúfolt városi forgalomban parkolóhelyet keresve kell körözni hosszú perceken keresztül. Egy jól működő utcai okos parkolási rendszer közvetlenül erre a problémára nyújt megoldást, ám pozitív hozadékai ezen jóval túlmutatnak. A rendszer lényege, hogy elérhetővé teszi a parkolóhelyek foglaltsági adatait az autósok és a városvezetés számára, ezzel optimalizálva a parkolás üzemeltetés hatékonyságát, a parkolóhelyek kihasználtságát és az utazási időt.
Mint láthattuk, az okos mobilitás alrendszernek környezeti fenntarthatósági céljai is vannak, az okos parkolás természetesen ennek a célkitűzésnek is eleget tesz. A WHO jelentése szerint a légszennyező anyagok évente kétmillió ember haláláért felelősek, és a világ népességének 90%-a olyan helyen él, ahol nem teljesülnek a WHO levegőminőségre vonatkozó irányadó határértékei. Az okos parkolás az utazási idő rövidítésével összességben csökkenti a károsanyag-kibocsátást, hiszen az autósok kevesebb üzemanyag-felhasználással juthatnak el céljukhoz.
Továbbá, a rendszer gazdasági előnyeit az autósok mellett az önkormányzatok is élvezhetik. Az autósok a már említett üzemanyag felhasználás csökkentésével spórolhatnak az üzemanyag költségeken, míg az önkormányzatok növelhetik bevételeiket a parkolóhelyek kihasználtságának emelésével.
Egy másik említésre méltó okos mobilitás megoldás a szenzoros forgalomszámlálás. A városi gépjárműforgalomról gyűjtött adatok lehetőséget biztosítanak a városi közlekedés optimalizálására. A városvezetés valós forgalmi adatok alapján dönthet például a forgalomterelési kérdésekben, így csökkentve a torlódásokat, és élhetőbbé téve a környezetet a városlakók számára.
Okos városok – okos önkormányzatok
Az okos városi megoldások implementálásával az önkormányzatok is ‘okossá’ válnak, hiszen olyan értékes adatokkal gazdagodnak, amelyek segítségével tovább tudják finomhangolni az adott rendszer működését és gazdaságosságát.
Egy pozitív példa erre Budapest V. kerülete, aki szenzoros okos parkolással és forgalomszámlálással forradalmasította a kerületi közlekedést. A kerület utcai parkolóhelyeinek 100%-a, vagyis összesen 5200 parkolóhely lett ‘felokosítva’ parkoló szenzorok segítségével. A szenzorok valós-idejű információt küldenek a parkolóhelyek foglaltsági állapotáról, amelyet az autósok a Parker alkalmazáson, a kerület vezetése pedig az Okos Parkolás Dashboardon keresztül ellenőrízhet. A szenzoros forgalomszámlálás továbbá támogatja az adatalapú döntéshozatalt a forgalmat érintő változásokról is.
A dashboard olyan hasznos statisztikai adatokkal látja el a parkolás-üzemeltetésért és városfejlesztésért felelős szakembereket, mint az átlagos parkolási idő, a parkolási események száma, a kihasználtsági arány, valamint parkolási események hossza szerinti eloszlás. Ezek mind kulcsfontosságú adatok az üzemeltetés hatékonyságának növeléséhez: például az adatok segítségével könnyebben dönthet az üzemeltetés a rakodási időszakok optimális kijelöléséről.
Mint már említettük, az okos parkolás applikáción keresztül az autósok is könnyedén tájékozódhatnak a szabad utcai parkolóhelyek pontos helyéről. Ezzel biztosítható a parkolóhelyek egyenletes és magas kihasználtsága, ami egyidejűleg a parkolási bevételek növekedését is jelenti.
Budapest V. kerülete büszkén állíthatja magáról, hogy hatalmas lépést tett az okos várossá válás útján. A Smart Lynx-szel közösen egy olyan parkolási rendszert alakított ki, ami pozitívan hat az autósok és a kerület lakóinak mindennapjaira. A levegő frissebb lett, heti szinten átlagosan 2885 kilogrammal csökkent a szén-dioxid kibocsátás. Az alacsonyabb zajszennyezés és a szabad parkolóhelyet kereső autósok számának csökkenése szintén javítja a városlakók életkörülményeit.
Zárszó
Az okos város projektekben rejlik a megoldás a jelen és a jövő városi kihívásaira. Az okos megoldások száma egyre csak növekszik, így az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy teljesen a lakosság igényeire szabott rendszereket építsenek ki. Nem túlzó megállapítás, hogy a parkolási problémák egyre több várost érintenek, amelyre tökéletes válasz a Smart Lynx utcai okos parkolása.
