Az utóbbi évtizedekben a online vásárlások és az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésének lehettünk szemtanúi, amit a 2020-as pandémia még inkább felgyorsított. A KSH adatai alapján 2006-ban még csak a megkérdezettek 4,7%-a vásárolt az interneten 3 hónapon belül, ez az arány napjainkra 59%-ra nőtt. A 2030-ra vonatkozó becslések szerint világszerte várhatóan 78%-kal nő a házhoz szállított csomagok iránti kereslet.
Okos megoldások a városi logisztikai kihívásaira
Az online vásárlás és az e-kereskedelem térhódításával a logisztikai iparágnak innovatív megoldásokra van szüksége a fenntartható fejlődés érdekében. Az olyan okos technológiák, mint az adatalapú útvonal-optimalizálás, a kézbesítő drónok és az önjáró járművek forradalmasíthatják az utolsó kilométeres szállítást. Az Amazon például olyan kézbesítő drónt tesztel, amely a megrendeléstől számított egy órán belül képes kiszállítani a megrendelt csomagokat a vásárlóknak. Ezen megoldások nagy része egyben forradalmi és futurisztikus: egyelőre nehéz elképzelni, ahogy Budapest belvárosában áruszállító drónok cirkálnak a levegőben a türelmetlen fogyasztók felé. Szerencsére azonban már léteznek olyan technológiák is, amik a meglévő erőforrások optimális kihasználásában nyújtanak segítséget, és amelyekről könnyebben elképzelhetők, hogy Budapest is adaptálni fogja őket a közeljövőben. Mielőtt egyből a megoldásra ugranánk, röviden beszélnünk kell a last mile delivery kihívásairól.
Az egyik legnagyobb problémát az infrastrukturális hiányosságok jelentik, vagyis pontosabban fogalmazva, annak túlterheltsége. Sok városi területen korlátozott számban és időszakban állnak rendelkezésre a rakodóhelyek, ami gyakran forgalmi torlódásokat és késéseket okoz. Ha nincs vagy épp foglalt a kijelölt rakodóhely, a futárok gyakran kénytelenek az úttesten vagy a járdán szabálytalanul megállni. Ez egyrészt akadályozza a forgalom áramlását, másrészt balesetveszélyes, hiszen eltakarhatják a közlekedési táblákat, vagy előzési manőverre kényszeríthetik a többi járművet. Az már csak szinte hab a tortán, hogy a parkolóhelyek keresése növekedett CO2-kibocsátást is okoz.
Innovatív rakodóhely-menedzsment Európa-szerte
A rakodóhely-menedzsment nem Budapest-specifikus probléma, a legtöbb európai nagyváros küzd vele. Mint ahogy már említettük, a válasz az innovatív okos megoldások formájában érkezik. Stuttgartban például olyan technológiát teszteltek pilot jelleggel, amely lehetővé teszi a futárok számára, hogy egy applikáción keresztül valós időben ellenőrizzék, mely rakodózónák elérhetőek éppen. Az applikáció Bluetooth kapcsolatot használ a foglaltsági állapot regisztrálására. Ez nem csak a szállítmányozó cégek számára kincset érő adat, de a városvezetés is képet kap a rakodóhelyek pontos kihasználtságáról, segítve az infrastuktúra tervezést.
Ennél talán még előremutatóbb kezdeményezés a Hamburgban üzemelő SmaLa, vagyis okos rakodózóna rendszer, amely a rakódóhely-foglalást is lehetővé teszi. Így az útvonalak teljes mértékben tervezhetővé válnak, csökkentve a szállítási időt és ezzel együtt a felesleges károsanyag-kibocsátást.
Mielőtt legyintenénk egy „tőlünk nyugatabbra” felkiáltással, Budapest fenntartható városi mobilitási terve, az úgynevezett BMT 2030 is tartalmaz fenntartható áruszállításra vonatkozó célkitűzéseket:
„A változó közterület-használati igények lekövetéséhez Budapest időben változó funkciójú közterületeket alakít ki (egy napon belül egy adott területen megjelenhet parkoló, rakodóhely, taxidroszt és a futárok, csomagszállítók igényeihez igazodó rövid idejű megállást engedő terület), amelyek lehetővé teszik a közterületek jobb kihasználását, a logisztikai igények dinamikus kiszolgálását és elősegítik a szabályos megállást és rakodást).”
Röviden tehát, a cél az, hogy egy adott terület funkciója dinamikusan változhasson a kereslet függvényében. A példák Stuttgartból és Hamburgból mutatják, hogy már adott a technológia, ami ezt lehetővé teszi. Sőt, Utrecht városában már tesztelték is a koncepciót három hónapon keresztül: amikor a digitalizált terület nem rakodóhelyként szolgált, akkor „szedd magad” kertet üzemeltettek a helyén, ahol a lakosok friss fűszernövényeket szüretelhettek, élvezhették a zenét és egymás társaságát.
Ha mindez fővárosunkban is valósággá válik, abból nem csak a logisztikai ipar szereplői profitálnak, hanem a városlakók és a környezet is, elősegítve egy hatékonyabb és fenntarthatóbb jövő létrejöttét. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a technológia mellett az ellenőrzés és szabályozás is elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ilyen ökoszisztéma valóban működőképes legyen. A technológia hatalmas lehetőséget ad a kezünkbe, de mellé szükség van megfelelő infrastruktúrára és szabályozó rendszerre is, hogy a fejlesztés használható és hatékony legyen. Vagyis a városvezetés feladata nem csupán a technológia adaptálása, de a megfelelő szabályok létrehozása és szigorú betartatása is. Enélkül az „okosítás” csak meddő próbálkozás.
